Falanszterből bukkant elő,

rányomta bélyegét az idő.

Megrohadt a teste-lelke - 

Örömében ment a szirtre.

 

Nem kellett már Isten, állat,

meglátotott egy embertársat.

Eszmék mind a ködbe szálltak,

gyermeke lett a világnak.

(1997. 09. 05.)